Az önéletrajzírásról számtalan fórumon lehet hasznos tanácsokat, jó tippeket olvasni, ezért az alábbiakban inkább az olyan, gyakran előforduló hibákra fókuszálunk, amelyek kis odafigyeléssel könnyen elkerülhetőek. Tekintsük át ezeket a szakmai önéletrajz legfontosabb fejezetei szerint, mindennapi példák alapján.

Személyes adatok: A szakmai önéletrajznak tartalmaznia kell a teljes nevet, a lakcímet, a telefonszámot, valamint az e-mail címet. Fontos, hogy olyan elérhetőségeket tüntessünk fel, amin valóban utolérhetőek vagyunk. Tanácsadó cég munkatársaként nem egy önéletrajzzal találkoztam, amin kikapcsolt telefonszám, nem létező e-mail cím szerepelt elérhetőségként, sőt olyannal is, amin nemhogy telefonszám, de cím sem volt. Egy-egy állásra 40-50, esetenként még több önéletrajz is beérkezhet, melyek feldolgozása mellett nincs idő a nyomozásra.

Iskolai végzettségek, tanulmányok: Időrendben visszafelé haladva, a legfrissebb végzettség feltüntetésével indítsuk ezt a fejezetet. Ha több felsőfokú végzettséggel is rendelkezünk, szorítkozzunk a munkakört érintő, releváns végzettségre. Előfordulhat ugyanis, hogy a több főiskolát, egyetemet végzett jelölt éppen a túlképzettsége miatt nem kap lehetőséget a személyes bemutatkozásra. Ugyanakkor természetesen vannak olyan pozíciók, ahol a széleskörű rálátás, sokrétű ismeret a belépő egy céghez. A döntéshez hívjuk segítségül az álláshirdetésben szereplő elvárásokat.

Szakmai tapasztalat: Különösen a pályakezdőknek okoz gondot, hogy feltöltsék információval ezt a rovatot. Ebben az esetben támaszkodhatnak olyan gyakorlatra is, ami a főiskolai, egyetemi évek alatt végzett munkákból (diákmunka, szakmai gyakorlat vagy intézményen belüli szervezet munkája) adódik. Főként olyan gyakorlati tapasztalatokat kell felsorolni - hangsúlyozva a kompetenciákat - amik a megpályázott munkakör elvárásaival szinkronban vannak. Az iskolai végzettségek és a szakmai tapasztalat fejezetek felcserélődhetnek, attól függően, hogy melyikre szeretnénk helyezni a hangsúlyt.

Nyelvismeret: Természetesen lényeges információ, hogy hol, mikor, milyen nyelvvizsgát tettünk, azonban jóval nagyobb információértékkel bír, ha az aktív nyelvtudásunk szintjét írjuk be, amin valóban képesek vagyunk kommunikálni. Az interjún - amennyiben a munkakör megkívánja - valószínűleg próbára teszik nyelvtudásunkat, és valljuk be őszintén, mindkét félnek kellemetlen, ha a ,,muszáj?", ,,kedden nem túl jó a nyelvtanom" és hasonló kifogásokkal él a jelölt.

PC ismeretek: A nyelvtudáshoz hasonlóan, itt is csak olyan programokat soroljunk fel, aminek a kezelésével valóban elboldogulunk. Előfordulhat ugyanis, hogy a jelölteket már az interjú alkalmával odaültetik a számítógép elé, egy feladat elvégzésére, különösen olyan pozíciókban, ahol a számítógép-kezelés szerves része a munkakörnek. Ne ijedjünk meg attól, hogy az önéletrajzunk nem fedi teljesen a hirdetésben megfogalmazott elvárásokat. Ezek a hirdetések többnyire a pozíció összes elvárását tartalmazzák egy ideális állapotra vonatkozóan, amit valljuk be, ritkán, és nagyon nehezen lehet teljes mértékben lefedni. Végezetül egy olyan hibára hívom fel mindenki figyelmét, ami a legjobban szerkesztett önéletrajzot is képes tönkretenni, ez pedig a rossz helyesírás. Ha már időt és energiát áldozunk egy önéletrajz összeállítására, ne maradjon ki az ellenőrzés funkció végigfuttatása a szövegszerkesztő programban. Ez igazán csak néhány perc, hogy jobb benyomást keltsünk.

Az interjúra való felkészülés több szempontból is lényeges annak érdekében, hogy a megfelelő - személyiségünkhöz és képességeinkhez is a leginkább közel álló - pozíciót tudjuk megnyerni. Az állásinterjú az első alkalom, hogy a jelölt személyesen bemutatkozhasson reménybeli munkahelyén, és az első benyomás döntő jelentőségű. Írásunkban olyan tanácsokat adunk, amelyekkel a jelöltek növelhetik esélyeiket, hogy jól szerepeljenek a személyes találkozón.

Ismerjük meg önmagunkat! Mindenekelőtt nagyon fontos, hogy kellő mélységű tudatos önismerettel rendelkezzünk. Tisztában kell lennünk saját személyiségünk jellemzőivel, képességeinkkel, erősségeinkkel, fejlesztendő területeinkkel, hiszen ez határozza meg kommunikációnkat, viselkedésünket, hatékony munkavégzésünket. Fontos tehát, hogy kellő hangsúlyt kapjon felkészülésünkben önmagunk megismerése, hiszen ezt a későbbiek során mind a magánéletünkben, mind pedig munkahelyi környezetünkben kamatoztatni tudjuk. Ha szükségét érzi, menjen el önismereti csoportokba, ahol szakember segít tisztázni kérdéseit.

Informálódjunk a cégről! Nemcsak a jó benyomást erősíti, ha jól informáltak vagyunk a céggel kapcsolatban, de befolyásolhatja döntésünket is, hiszen minél többet tudunk a megpályázott pozícióról és a vállalatról, annál inkább objektív lesz a döntésünk. Az információgyűjtés legegyszerűbb és legpraktikusabb eszköze az internet, de az ismerősök és a különböző szaklapok, karrierkiadványok is hasznos források lehetnek. Az interjú során hozzuk is szóba, hogy mit tudunk a cégről. Az interjúztató ebből látni fogja, komolyan érdekel minket a vállalat. A céginformációk mellett érdemes utánanézni, pontosan hová kell mennünk, ismerjük-e az útvonalat. Esetleg vigyünk magunkkal egy térképet, és semmiképp ne felejtsük otthon interjúztatónk telefonszámát, hogy esetleg - elkerülve a késést - segítséget kérhessünk.

Pontosság mindenekelőtt! A lehető legrosszabb belépő, ha elkésünk. Ez azt az üzenetet hordozza, hogy talán nem is olyan fontos számunkra ez a lehetőség. Természetesen váratlan helyzetek adódhatnak, a hangsúlyt itt arra fektetjük, amire hatással vagyunk. Inkább előbb érkezzünk, és sétáljunk pár percet, mint hogy ziláltan essünk be egy ilyen fontos találkozóra. Ráadásul, ha előbb érkezünk, megfigyelhetjük a munkakörnyezetet, a munkahely dinamikáját (pörgős vagy nyugis, stb.), majd ezekből az információkból építkezhetünk a megbeszélés elején, oldhatjuk vele a feszültséget, pozitív benyomást keltve ezzel beszélgetőpartnerünkben.

A jó megjelenés fél siker! Öltözködésünk, hajviseletünk, sminkünk is sokat elárul rólunk, fontos tehát, hogy odafigyeljünk arra, hogy a személyes megjelenésünkkel is közvetítsük, hogy a betölteni kívánt munkakör, kinézetünk és személyiségünk egységet alkot. Célszerű törekedni a harmonikus, ápolt külsőre, és fontos, hogy jól érezzük magunkat abban az öltözékben, amiben részt veszünk az interjún. Ha lehetőségünk van rá, nézzünk utána, hogy a cégnél, ahová pályázunk milyen megjelenést preferálnak. Mindenképp tartózkodjunk a szélsőségektől (ékszerek mennyisége és a smink terén).

Merjünk magabiztosak lenni! Az álláskeresés során alapfeltétel az egészséges önbizalom. Mutatkozzunk nyitottnak, mosolyogjunk, fellépésünk legyen erőt sugárzó, érződjön rajtunk, hogy tudjuk, mit akarunk elérni. Már az első kézfogásnál látszik, mennyire vagyunk határozottak. Ilyenkor mindig nézzünk egymás szemébe, határozottan fogjunk kezet a partnerrel, s érthetően mutatkozzunk be.

Figyeljünk a kommunikációra is! Az interjúra való felkészülés során elengedhetetlen, hogy átgondoljuk mik a céljaink, mi a mondanivalónk, és hogyan szeretnénk mindezt kommunikálni. Érdemes odafigyelni testbeszédünkre, gesztusainkra, mimikánkra, hiszen ezek jóval több információt hordoznak, mint gondolnánk.

Legyünk felkészültek szakmailag! A személyes benyomáson túl az interjút vezető személy számára a legfontosabb, hogy megtudja, szakmailag mennyire vagyunk felkészültek. A jelölt szakmai végzettsége, ismeretei, tapasztalata érdeklik leginkább, hiszen ezek befolyásolják döntésében. Készüljünk tehát arra, hogy röviden be tudjuk mutatni mindazt, amit az önéletrajzunkban leírtunk. Itt hangsúlyozom, hogy mennyire fontos, hogy a jelölt ismerje a saját önéletrajzát - nem egyszer fordul elő ennek az ellenkezője - rém kellemetlen ugyanis saját magunkkal ellentmondásba keveredni, nem beszélve arról, hogy jelentősen rontja esélyeinket.

Az interjúidőpont egyeztetésekor érdemes rákérdezni, hogy a találkozó során mire számíthatunk. Jó, ha tudjuk, hogy idegen nyelven is helyt kell állnunk, illetve, hogy - már csak az időbeosztásunk miatt is - az interjú részér képezik-e különböző személyiség, vagy képességmérő tesztek. A találkozó előtt érdemes átgondolnunk azt is, mi áll az önéletrajzunkban és a motivációs levelünkben, s gondoljuk át válaszainkat a várható kérdésekre is. A leggyakoribb interjúkérdések:

Előfordulhat, hogy a felvételi folyamat során Assessment Centerre (AC) kerül sor, ami magyarul Értékelő Központot (továbbiakban AC) jelent.

Az AC-t, mint a szakember-kiválasztás módszerét, kezdetben a hadseregben alkalmazták a tisztek felvételénél. Az AC célja, hogy a betöltendő munkakörre jellemző szituációkat szimuláljon, és többféle módszerrel mérje a jelöltek képességeit.

Az AC meglehetősen időigényes folyamat, egy vagy többnapos programot jelent. A program nagyon intenzív, nincsenek üresjáratok, hosszan tartó szünetek. Erre a napra, vagy napokra ne tervezzünk semmi egyéb elfoglaltságot. Minél kvalifikáltabb munkakörre történik a kiválasztás, annál hosszabb és komplexebb a program. A résztvevők száma eltérő, általában négy-tíz fő között van. Fontos, hogy ők az AC során nem ellenfelek, hiszen a program során együtt kell működniük, egymást kell helyzetbe hozniuk és segíteniük.

A jelölteket az értékelők a betöltendő munkakör függvényében, előre meghatározott szempontrendszer alapján értékelik a szakmai tudás, a személyes képességek, és a betölteni kívánt pozícióhoz szükséges kompetenciák szerint. Az értékelők többnyire leendő felettesek, szakmai vezetők, HR szakemberek, tanácsadók és esetenként pszichológusok lehetnek.

A feladattípusok cégenként és pozíciónként eltérőek: a gyakorlatok lehetnek például szerepjátékok, esettanulmányok, csoportmegbeszélések, elemző-előadó feladatok. Ezek lehetnek szóbeliek, írásbeliek; önállóan, párosan vagy csoportosan megoldandóak. A leggyakrabban előforduló feladatok közé tartozik a helyzetgyakorlat, szerepjáték, és a csoportos problémamegoldás. A helyzetgyakorlatok, szerepjátékok során - melyekben általában egy, a mindennapi munkához kapcsolódó helyzetet szimulálnak - a pályázó munkába állás után jellemzően előforduló szituációkra adott válaszreakcióit értékelik. A csoportos problémamegoldás során az értékelők többek között a jelölt együttműködési készségét, empátiáját, a konfliktushelyzetre adott reakcióit, kompromisszumkészségét, és a csoportban betöltött szerepét figyelik nagy érdeklődéssel. Sokunkat zavarhat, hogy értékelők vesznek körül minket egy amúgy sem mindennapos szituációban, de bízzunk önmagunkban, s ne feledjük el, hogy ők nem arra kíváncsiak, hogy mit nem csinálunk jól, hanem arra, hogy miben vagyunk jók. Ezért fontos, hogy minél többet megmutassunk magunkból: semmiképp ne üljünk szótlanul például egy értekezlet-szimuláción.

Az AC előnye egy személyes interjúval szemben, hogy nem egy háromnegyed órás beszélgetés alapján hoz döntést a kérdező, hiszen az AC alkalmával a pályázónak több feladattípusban is lehetősége nyílik bizonyítani, hogy ő a megfelelő személy az állás betöltésére, s ha esetleg egy feladatban nem tud tökéletes teljesítményt nyújtani, egy másik gyakorlat alkalmával még bizonyíthatja az AC során rátermettségét.

Az AC-n való részvételhez elengedhetetlen, hogy el tudjunk szakadni a program idejére a megszokott napi tevékenységünktől, s próbáljuk meg elfeledni, vagy legalábbis félretenni, hogy szereplésünknek tétje van.

Legyünk érdeklődőek, nyitottak, adjuk önmagunkat, ne játsszunk olyan szerepet, amik nem mi vagyunk. Mozgósítsuk erőforrásainkat, de ne csak szakmai tapasztalatainkat, tudásunkat, hanem minden olyan személyes képességünket, amelyek minket mutatnak be. Adjunk teret kapcsolatteremtő és együttműködő készségünknek, kreativitásunknak, szervezőkészségünknek, időgazdálkodásunknak, és nem utolsó sorban kedvességünknek, derűnknek. Legyünk aktív részesei a programnak!

Az első munkanap mindig a legnehezebb, legtöbbször egy összeszokott kollektívába csöppenünk, így elvárásokkal, kialakult szokásokkal, rendszerekkel találjuk szembe magunkat, melyekhez alkalmazkodnunk kell. Lássunk néhány praktikus tanácsot az első napokra, hónapokra új munkahelyünkön.

Cégjellemzők feltérképezése Amikor felvétel során és a próbaidő alatt ismerkedünk a céggel, érdemes az alábbiakat szem előtt tartani, mivel ezek jelentősen befolyásolhatják munkánk hatékonyságát, közérzetünket, és terveinket a cégnél.

Az információáradatról A beilleszkedés időszakában rengeteg új információhoz fogunk jutni, így javasoljuk egy strapabíró jegyzetfüzet beszerzését, amelybe összegyűjthetjük az információkat. Később ezért nagyon hálásak leszünk magunknak, ha egy-egy név, szabály, vagy fontos tudnivaló nem jut éppen eszünkbe, nem kell másokat feleslegesen zaklatnunk kérdéseinkkel, s ráadásul olyan benyomást kelthetünk, hogy könnyedén és gyorsan beletanultunk.

Bemutatkozás Mivel mi érkeztünk ,,utolsónak" a céghez, nekünk illik bemutatkozni a többieknek. Előfordulhat, hogy egy mentort adnak mellénk, aki végig is vezet minket, és bemutat mindenkinek, de ha ezt nem tenné, nyugodtan kérjük meg rá. Akár egyedül, akár mentor segítségével ismerkedünk, mindenképp érdemes összeszednünk magunkban, milyen információkat is szeretnénk megtudni kollégáinkról: - mi a neve, -mi a munkaköre, -milyen ügyben kell vele felvenni a kapcsolatot, - hol kapcsolódik az ő munkaköre a miénkhez, - mi a telefonmelléke. Mielőtt belevágnánk a bemutatkozásba, tájékozódjunk arról, hogy a cégnél a tegeződés, a magázódás, a hierarchia szerinti kommunikáció tekintetében mi az elvárt. Bemutatkozó körutunk során mindig nézzünk a másik szemébe, határozottan fogjunk kezet a partnerrel, s érthetően mutatkozzunk be. A fent említettek mellett feljegyezhetünk jegyzetfüzetünkbe személyesebb adatokat is - például becenév, családi állapot, hobbi -, így könnyebben tudjuk a betanulás ideje alatt beazonosítani új munkatársainkat, s a későbbiekben egy-egy együtt töltött szünet vagy közös munka alkalmával könnyebben találunk közös témákat velük. Figyeljünk azonban ekkor is arra, hogy ne legyünk nagyon tolakodóak, ne tegyünk fel kellemetlen, magánéleti kérdéseket, ne rohanjuk le a kiszemelt ismerkedő partnert családi fotóinkkal, esetleg problémáinkkal. Legyünk természetesek, nyitottak, ne zárkózzunk el, ha valaki kezdeményezi a kapcsolatteremtést, fogadjuk kedvesen a közeledést, gondoljunk arra, hogy ezzel ,,kipipálhatunk" egyet a számtalan ,,na most hogy szólítsam meg" szituációból. Az ismerkedő beszélgetések során szakmai kérdésekre is sor kerülhet, bátran folyjunk bele a beszélgetésbe, eleinte azonban válasszuk inkább a megfigyelő szerepet, és semmiképp ne tűnjünk kioktatónak azokkal szemben, akik már évek óta a terület ismerői, szakértői. Hallgassuk meg illedelmesen, érdeklődően a tapasztalt kollégák meglátásait.

Öltözködés Első napi öltözékünket gondosan válasszuk ki. Ne vegyünk fel kirívó ruhát, inkább viseljünk klasszikus formájú és színű ruhadarabokat, s mivel sokat kell járkálnunk, cipőnk legyen ápolt, amellett kényelmes is. Ha pontos tájékoztatást kaptunk a felvétel során, hogy miben kell megjelenni munkavégzéskor - például munkaruha, formaruha, kosztüm, öltöny -, akkor ehhez igazodjunk. Első nap úgyis látni fogjuk, mi a szokás, de mindenképp gondoljunk arra, hogy ezen a napon orvosi vizsgálaton is részt kell vennünk. Legyünk körültekintőek, fontos megtudnunk, mi az, amit viselhetünk, és mi az, amit nem tolerál a cég, például testékszerek, vagy farmer viselete.

Mobiltelefon használata Egyes munkaadók szabályozzák a mobiltelefon használatát munkaidő alatt, különösen, ha az adott munkatárs telefonos munkát végez, vagy sokan dolgoznak egy légtérben. Érdemes erre is rákérdezni.

Étkezés Az első napokban érdemes tisztázni az ebédidőre vonatkozó, már kialakult írott vagy íratlan szabályokat. Ilyenek például, hogy étkezhetünk-e irodánkban, vagy csak az erre kijelölt étkezdékben, teakonyhákban, vagy hogy milyen helyettesítési rend érvényes az ebédidő alatt, melynek hosszát is célszerű pontosítani.

Szünetek Mindenképp érdemes előre tisztáznunk, mennyi szünetet tarthatunk munkánk közben, fontos kérdés ez, sok félreértés származhat belőle. Van, ahol pontosan előírják a szünetek mennyiségét és hosszát, kérdezzünk rá erre is az első napokban.

 Munkavédelmi előírások Azon szakmák képviselői, akik különösen veszélyes munkát végeznek, vagy egészségkárosító munkahelyre nyertek felvételt, figyeljenek arra, hogy megkapják a megfelelő munkavédelmi felszerelést. Mindenki, aki újként érkezik egy céghez, mindenképp kell, hogy részesüljön munkavédelmi oktatásban.

Orvosi vizsgálat Belépéskor kötelező orvosi alkalmassági vizsgálaton részt venni, ahol általános egészségügyi felmérésre kell számítanunk: szem- és hallásvizsgálatra, vérnyomásmérésre, szív- és légzésvizsgálatra. Ilyenkor orvosi törzslapot készítenek egészségi állapotunkról és esetleges betegségeinkről. A vizsgálatot évente meg kell ismételni. Mivel ennyi mindenen kell átesnünk néhány óra leforgása alatt, mindenképp kipihenten érkezzünk az első munkanapra. Próbáljunk meg az első napok, hetek alatt nyugodtak maradni, még akkor is, ha nem megy minden egyből, hiszen nincs az a munkavállaló, aki azonnal mindent tud és ért, mindenkit megismer, és hatékonyan dolgozik már az első pillanattól kezdve. Ne féljünk az első naptól, tekintsük kihívásnak, s próbáljuk meg kihozni magunkból a legjobbat. Legyünk kedvesek és nyitottak, így kevésbé érhet bennünket kellemetlen meglepetés!